Ugyanazokat a tanulási tartalmakat ismertetjük meg itt is a gyermekekkel, mint bármely gyógypedagógus. Csak a gyermeki ismeretszerzés útja más. Azonos életkorú gyermekekkel dolgozunk, akik különböző fejlettségi szinten állnak és fejlődésük bizonyos szakaszában egy – egy területre különösen fogékonyak, akár az ép társaik! A gyermekeket állandóan figyeljük, megfigyeljük és így folyamatosan tudjuk a pedagógiai folyamatot a gyermekek spontán aktivitására építeni.
Nincs 45 perces óra, a gyermekek szabadon mozognak a teremben. Biztosítva vannak a fejlődésükhöz a feltételek. Szükséges segíteni, támogatni a felfedezéseiket, viszont csak a legszükségesebb esetben szabad beavatkozni. A szabad mozgás által a tanulás közben is folyamatosan kielégül a mozgásigényük, ez által hosszabb időn keresztül tudnak figyelni, dolgozni.
Montessori-szellemű nevelés közvetve vagy közvetlenül, de mindenképpen nagymértékben elősegíti a gyermekek szocializációját és kognitív képességeik kibontakoztatását. A tevékenységek során lehetőség nyílik a szabad mozgásra, tanulás közben is folyamatosan kielégül a gyermekek mozgásigénye. Ezáltal biztosítja, a szükséges pihenőket a gyermekek számára, így hosszabb időn keresztül tudnak dolgozni, tanulni. Minden gyermek az egyéni tempójának megfelelően tud haladni. A tevékenykedés során kialakul az önálló munkavégzés, az önellenőrzés igénye. A munkájuk során a gyermekek könnyebben elsajátítják a környezeti tárgyak adekvát használatát. Az érzékszervekre ható eszközökkel való tevékenykedés segít a gyermekeknek megérteni környezetét. Ezt megkönnyítik a speciális eszközök, hiszen a tárgyak tulajdonságainak izolálása hangsúlyossá válik.
Egyformán fontosak a tanulási folyamatban az elméleti és a gyakorlati ismeretek. Ezeknek a sorrendje tartalmakként változhat. Viszont minden elméleti ismeretet alá kell támasztani gyakorlattal, és a gyakorlatban megszerzetteknek biztosítani kell az elméleti hátteret.

A gyermeki öntevékenységhez a környezetnek is maximálisan hozzá kell járulnia. A nyitott polcok, a gyermekek által elérhető, könnyen mozgatható eszközök, bútorok elhárítják az akadályokat a gyermek spontán tevékenysége és így a fejlődése elől. Az eszközök és a berendezési tárgyak a gyermekek méretének megfelelőek, az aktuális szenzibilis periódus figyelembe vételével állítja össze a pedagógus az eszköztárat. A környezet szép és strukturált, ami biztonságot nyújt a gyermeknek. Az eszközökből egy-egy darab található. Ezzel az eszközzel a gyermek annyit játszik, amennyit szeretne.  A szép és tiszta környezet derűt sugároz és tevékenységre serkent. Ugyanakkor ezek a szép eszközök arra is utalnak, hogy vigyázzanak rájuk a gyerekek. A külső rend Montessori szerint belső renddé formálódik a gyermekekben.
 

A rendszer egyik leghangsúlyosabb és legismertebb része a didaktikai eszközkészlete.
Az eszközökkel tevékenykedve a gyermekek saját tapasztalataik alapján ismerkedhetnek meg és tanulhatják meg a dolgok tulajdonságait, az azok közötti hasonlóságokat, különbségeket, sorba rendezésüket.
A polcokon elhelyezett eszközökből szabadon, belső motivációjuktól indíttatva, saját érdeklődésüknek megfelelően választhatnak a gyermekek. Az eszköz nem a pedagógus eszköze, nem ő használja, hanem a gyermek dolgozik vele. Kísérletez, felfedez s így válik az fejlesztőeszközzé. Mindegyik eszköz egy-egy probléma elé állítja a gyermeket, amit neki meg kell oldania. Így egyidejűleg készteti cselekvésre, és a gondolkodását is fejleszti.
Az eszközök nagyon igényesek. Kialakításuknál fő szempont volt, hogy azokat a gyermek minél önállóbban tudja használni. Magukban hordozzák az önellenőrzés lehetőségét, így a gyermek a felnőtt ellenőrzése nélkül képes értékelni saját munkáját.

Minden gyermek adottságként rendelkezik a világ megismerési igényével, cselekvési vággyal, ezek kibontakozását csak elő kell segíteni. Ebből következik a gyermeki személyiség tisztelete, fejlődési tempójának figyelembe vétele, hiszen csak így őrizhető meg a tanulás öröme. A tanításközpontúság helyett az önálló tanulást helyezi előtérbe. Szabadságra, önfejlődésre, önállóságra nevel, azáltal, hogy figyelembe veszi a gyermek adottságait, fejlettségi szintjét, tempóját, biztosítja a problémák önálló megoldását, a felfedezés örömét.

A BMM módszernek több olyan előnye van, amely az értelmileg akadályozott gyermekek fejlesztésében különösen indokolttá teszi az alkalmazását.  Minden Montessori eszköz használata problémamegoldó gondolkodásra neveli a gyermekeket az értelmi akadályozottságokból adódó korlátaik figyelembevételével.
Montessori rendszerének egyik leghangsúlyosabb és legismertebb része a didaktikai eszközkészlete. Az eszközökkel tevékenykedve a speciális nevelésű igényű, autista  gyermekek a saját maguk tapasztalatai alapján ismerkedhetnek meg és tanulhatják meg a dolgok tulajdonságait, az azok közötti hasonlóságokat, különbségeket, sorba rendezésüket.
Az autista gyermekek  fejlesztése során a speciális eszközök használata  jelentős módon javítja problémamegoldó képességüket, matematikai jártasságukat.